A Kuny Domokos Múzeum antik szobormásolat gyűjteménye

A címszavak után található zárójelben az adott címszó római elnevezése olvasható.
A címszavakra kattintva közvetlenül rá lehet keresni az adott címszóval kapcsolatos szobormásolatra.
  • Agrippa, Marcus Vipsanius: (Kr. e. 64/63 – Kr. e. 12) Római államférfi és hadvezér, Augustus császár közeli barátja és veje.
  • Aigeusz: Athén mitikus kilencedik királya, II. Pandión fia. Háborút viselt Krétával, mit elvesztett, ezért Athénnek minden évben gondoskodnia kellett a minótaurusz élelmezéséről. Az athéni Aigéisz törzs névadója.
  • Aiszóposz (Ezópusz): (Kr. e. 620–564) Görög meseíró, állatmeséi a mai napig ismertek és kedveltek. A róla szóló elbeszélések torzszülött törpének írják le.
  • Akropolisz: Athén fellegvára, amelyen Periklész államférfiúi tevékenysége idején épültek fel a görög építészet legfontosabb alkotásai, többek közt a Parthenón, az Erektheion vagy a Niké Apterosz templom.
  • Akrotérion: A timpanon felső (ritkábban oldalsó) csúcsánál kiképzett díszítőelem.
  • Alküóneusz: A gigászok vezetője a gigászok és az olümposzi istenek közti csatában.
  • Amazonok: Kizárólag harcos nőkből álló mitikus nép Szkítiában.
  • Antinoosz: (Kr. u. 111–130) Bithüniai görög fiú, Hadrianus közeli barátja. Egy balesetben fiatalon a Nílusba fulladt, ezután a császár istenné nyilvánította.
  • Antiphantész: Laokoón fia, akit a vízikígyók apjával együtt fojtanak meg.
  • Antonia Minor: (Kr. e. 36 – Kr. u. 37) Augustus császár unokahúga, Tiberius sógornője.
  • Aphaia: Helyi mezőgazdasági és termékenységistennő Aigina szigetén. Később Athénével azonosították.
  • Aphrodithé (Venus): A szépség és szerelem istennője. Zeusz és Dioné lánya, Héphaisztosz kovácsisten felesége.
  • Apollón (Apollo): A nap, a gyógyítás és a művészetek istene. Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére.
  • Árész (Mars): A háború istene, aki harci szekerén pusztulást hoz ellenfeleire. Zeusz és Héra fia.
  • Ariadné: Minósz krétai király lánya, aki segített Thészeusznak legyőzni a minótauruszt és kijutni a labirintusból. A hazaúton Thészeusz álmában kitette a hajóból Naxosz szigetén.
  • Artemisz (Diana): A vadászat, az állatok és a fiatal lányok szűz istennője. Zeusz és Létó lánya, Apollón ikertestvére.
  • Artemiszia: (+ Kr. e. 350 k.) Mauszóllosz felesége és utóda, aki elrendelte a Mauszóleion építését.
  • Aszklépiosz (Aesculapius): A gyógyítás istene, Apollón fia. Kígyós botja sok helyen ma is a gyógyszertárak jelképe.
  • Asztragalosz: Ókori játék, amelyben az azonos nevű csontokat dobókockaként használva a legmagasabb pont elérése volt a cél.
  • Athéné (Minerva): A bölcsesség, ravaszság és bátorság szűz istennője, Athén védőistene. Zeusz lánya, aki születésekor apja fejéből pattant ki.
  • Attalosz II.: (u. Kr. e. 160–138) Pergamoni király, több hadjáratban a Római Köztársaság szövetségese.
  • Augustus, Gaius Iulius Octavianus: (u. Kr. e. 27 – Kr. u. 19) A Római Birodalom első császára, aki a rosszul működő köztársaságot megújítva egyeduralmat vezetett be.
  • Aura: A szellő megszemélyesített istennője.
  • Démétér (Ceres): Az aratás, a termés és az élet körforgásának istennője.
  • Dioné: Ősi görög istennő, a titánok egyike. Zeusz szeretője, Aphrodithé anyja.
  • Dionüszosz (Bacchus): A szüret és a bor istene. Zeusz és a halandó Szemelé fia.
  • Eiréné (Pax): A béke megszemélyesített istennője. Zeusz és Themisz lánya, a Hórák egyike.
  • Eleusziszi misztériumok: Démétér és Perzsephoné kultusza Eleusziszban (a mitikus Triptolemosz szülővárosában), amelynek középpontjában a földművelés, valamint az évszakok és élet körfogása állt. Csak a beavatott személyek vehettek benne részt.
  • Enkeladosz: A gigászok királya. A gigászok és az olümposzi istenek közti csatában Athéné dárdája sebzte halálra. Az Etna hegye alá temették, amely az ő leheletétől vált vulkánná.
  • Éósz (Aurora): A hajnal istennője, aki reggelente kinyitja az égbolt kapuját. Héliosz és Szeléné testvére.
  • Erekhtheusz: Athén mitikus hatodik királya, II. Kekrópsz fivére. Uralma alatt Athén háborút vívott Eleuszisszal, amit csak lányainak feláldozásával tudott megnyerni. Az athéni Erekthéisz törzs névadója.
  • Erósz (Cupido): A szerelem istene. Aphrodithé fia, Pszükhé férje.
  • Eubuleusz: Az eleusziszi misztériumok egyik istene.
  • Eurüdiké: Apollón lánya, Orpheusz felesége, akit férje sikertelenül próbált kiszabadítani halála után az alvilágból.
  • Faunok: Kecskelábú, embertestű római mitikus lények, később a görög szatírokkal azonosították őket.
  • Fríz: Az antik épületek párkányzatainak gyakran domborművekkel díszített eleme.
  • Gaia (Tellus): A föld ősi istene. Gyermekei a titánok, a gigászok és az olümposzi istenek is.
  • Héliosz (Sol): A Nap istene, aki tüzes szekerén minden nap végighajt az égbolton keletről nyugatra. Éósz és Szeléné testvére.
  • Gigászok: Nagy erejű mitikus lények, Gaia gyermekei, a titánok testvérei. A titánok bebörtönzése után anyjuk fellázította őket az istenek ellen, akik csak Héraklész segítségével tudták legyőzni őket.
  • Héphaisztosz (Vulcanus): Torz, csúf kovácsisten. Héra fia, Aphrodithé férje.
  • Héra (Iuno): A nők és a házasság istennője. Zeusz felesége.
  • Héraklész: Zeusz emberfeletti erejű halandó fia, aki élete végén halhatatlanként az Olümposzra költözik.
  • Hermész (Mercurius): Az istenek hírnöke, a kereskedelem és a csalás istene. Zeusz fia.
  • Hesztia (Vesta): A házitűzhely és az építészet szűz istennője.
  • Ilióneusz: Niobé egyik fia.
  • Ilisszosz: Az azonos nevű athéni folyó istene.
  • Iulia Caesaris: (Kr. e. 39 – Kr. u. 14) Augustus császár lánya, egyben egyetlen vér szerinti gyermeke. Marcus Agrippa felesége.
  • Irisz (Arcus): A szivárvány istennője, az istenek és az emberek közti üzenetek hírvivője.
  • Kariatida: Lány formájú görög oszlop. Ritkább férfi párja az atlasz.
  • Kekrópsz II.: Athén mitikus hetedik királya. Erektheusz fivére, II. Pandión apja. Athént tizenkét közigazgatási körzetre osztotta fel. Az athéni Kekropisz törzs névadója.
  • Kentaurok: Félig ló, félig ember mitikus lények.
  • Kerameikosz: Az ókori Athén fazekasok lakta városrésze, ahol a város egyik jelentős temetője is feküdt az eleusziszi út mentén.
  • Klüthia: Vízi nimfa, aki Héliosz napisten iránt érzett viszonzatlan szerelme miatt napraforgóvá változott.
  • Koré: Archaikus stílusú áldozati lányszobor. Férfi párja a kurosz.
  • Kurosz: Archaikus stílusú áldozati fiúszobor. Női párja a koré.
  • Laokoón: Poszeidón isten papja, aki hiába figyelmezteti a trójaiakat a falóban rejló veszélyre. Fiaival együtt tengeri kígyók ölték meg.
  • Lapiták: Thesszáliában élő mitikus nép. Egy alkalommal háborút viseltek a kentaurok ellen.
  • Léküthosz: Karcsú, egyfülű edény az áldozati olaj tárolására. Attikában a Kr. e. 5. százádban gyakran készítették ilyen formára a sírsztéléket.
  • Livia Drusilla: (Kr. e. 58 – Kr. u. 29) Augustus császár harmadik felesége. Tiberius anyja.
  • Mauszóleion: (Kr. e. 353–350) Mauszóllosznak és feleségének, Artemisziának a síremléke. Szatürosz és priénéi Püthiosz tervezte az épületet, szobrait pedig a korszak jelentős görög szobrászai készítették. Az ókorban a világ hét csodája között tartották számon.
  • Mauszóllosz: (u. Kr. e. 377–353) Karia helytartója. Az ő emlékére épült a Mauszóleion.
  • Meleagrosz: Mitikus vadász, aki Atalanté segítségével megölte a kalüdóni vaddisznót.
  • Metopé: A dór oszloprend frízeinek az ún. triglifek közé eső táblái.
  • Néreidák: Néreusz titán lányai.
  • Niké (Victoria): A győzelem és a gyorsaság szárnyas istennője.
  • Niobé: Dioné halandó lánya, aki azzal kérkedett, hogy 14 gyönyörű gyermeket szült, míg Létó csak kettőt. Kevélységéért Létó gyerekei, Apollón és Artemisz, megölték az övéit, ő pedig kővé változott.
  • Niobidák: Niobé gyemekei.
  • Orpheusz: Mitikus dalnok, aki énekével az állatokat is megszelídítette. Feleségét, Eurüdikét sikertelenül próbálta megmenteni az alvilágból.
  • Panathénaia: Athén legfontosabb ünnepe Pallasz Athéné tiszteletére, amelyen minden szabad athéni részt vehetett. Négyévente tartották a Nagy Panathénaiát, amely több napig tartott, versenyekkel és felvonulással kötötték egybe, valamint Athéné Parthenónbeli szobrát is felöltöztették ebből az alkalomból.
  • Pandión II.: Athén mitikus nyolcadik királya, II. Kekrópsz fia, Aigeusz apja. Az athéni Pandionisz törzs névadója.
  • Periklész: (Kr. e. 495 k. – 429) Athéni államférfi és hadvezér a görög-perzsa háborúk idején.
  • Perszephoné (Proserpina): Az alvilág úrnője. Zeusz és Démétér lánya, Hádész felesége.
  • Plutosz: A bőség és gazdagság gyermek istene. Démétér és Iaszión fia, Zeusz unokája.
  • Pompeia Plotina: (+ Kr. u. 121/122) Traianus császár felesége.
  • Porphürión: A gigászok egyike. A gigászok és az olümposzi istenek közti csata során meg akarta fojtani Hérát, de Héraklész halálos sebett ejtett rajta az íjával.
  • Poszeidipposz: (Kr. e. 316–250 k.) Drámaíró, a görög újkomédia egyik legjelentősebb szerzője.
  • Poszeidón (Neptunus): A tengerek istene, Zeusz fivére.
  • Pszükhé: Halandó királynő, akibe Erósz beleszeret és feleségül veszi.
  • Szatírok: Kecskefülű, kecskefarkú, de emberszerű mitikus lények, Dionüszosz isten kísérői.
  • Szeléné (Luna): A hold istennője, aki holdszekerével áthajt az éjszakai égbolton.Héliosz és Éósz testvére.
  • Sztélé: Kőből készült emlékoszlop, a görögöknél gyakran a halottak emlékére állították.
  • Thümbraiosz: Laokoón fia, akit a vízikígyók apjával együtt fojtanak meg.
  • Tiberius: (u. Kr. u. 14–37) A Római Birodalom második császára.
  • Timpanon: A görög templomépületek rövid homlokzatát záró, tompaszögű háromszög formájú építészeti elem.
  • Triptolemosz: Eleuszisz hercege, akit Démétér megtanított a földművelés tudományára, amit aztán ő adott tovább a görögöknek.
  • Zeusz (Iuppiter): Az olümposzi istenek és az emberek atyja, az ég és a villámok istene.